jellemző hala, amelyet róla nevezünk dévérzónának.
Megtalálható azonban már a paduczóna alján és a márnazónában is,
a tavakban pedig a dévérzónáéhoz hasonló népes állományai élhetnek.
A nagyobb vizeket kedveli, ezért még a síkvidéki patakokból is hiányzik,
de a kis folyók már megfelelnek számára.
Megtalálható.
Öreg-Duna, Mosoni-Duna, Duna, Rábca, Rába, Lapincs, Pinka,
Strém, Marcal, Ipoly, Lókos-patak, Bükkös-patak, Sződi-patak,
Dunavölgyi-főcsatorna, Zala, Sió, Kapos,Dráva, Mura, Kerka,
Zsdála, Rinya, Fekete-víz, Karasica,Tisza, Túr, Öreg-Túr, Szamos,
Kraszna, Bodrog, Keleti-főcsatorna, Nyugati-főcsatorna, Sajó, Bódva,
Rakaca, Hernád, Takta, Eger-patak, Rima, Csincse, Laskó, Zagyva, Tarnóca,
Tápió,Hármas-Körös, Kettős-Körös, Fekete-Körös, Fehér-Körös,
Hortobágy-Berettyó, Sebes-Körös, Berettyó, Maros,Balaton,
Kis-Balaton, Fertő, Velencei-tó, Tisza-tó,egyéb tavak, tározók,
holtágak, nagyobb csatornák.